Október 31-én délelőtt indultunk a Túraszakkörön a cél felé, kissé komor és szellős időben diákokkal, volt diákokkal, ismerőssel és 2 kisérő tanárral: Benkovics Anna, Győrössy Krisztina.
Pilisszántóig busszal mentünk. Onnan pedig be az erdőbe, fel a hegytető irányába. Éjszaka esett, ez meg is látszott a talajon, eső áztatta levelek borították a köves, nedves talajt. A gombák virultak, ez számukra az ideális környezet.
Az elején széles úton, később egyre keskenyebb hegyi kanyargóson haladtunk. Egy dolog volt változatlan, emelkedett, de a csapat elég jól bírta, szépen egyben haladtunk.
A kilátó felhőbe burkolódzott és a szél is megélénkült, nem igazán volt barátságos. Szerencsére csak a kilátó közvetlen közelében, lejjebb már védett minket az erdő.
Visszafelé tettünk egy kis kitérőt. Egy darabig erdei aszfaltozott úton haladtunk. Előbb szép bükkösben sétáltunk, hatalmas fák között, majd lejjebb tölgyesre váltott az erdő. Itt a túrista út levált az aszfaltról, be az erdőbe.
Kihívásokkal tűzdelt szakasz következett. Volt itt mocsárjárás az elázott ösvényen, sziklás patakmederben botorkálás, de nagyon szép volt a környezet, kárpótolt minket.
Kihívásokkal tűzdelt szakasz következett. Volt itt mocsárjárás az elázott ösvényen, sziklás patakmederben botorkálás, de nagyon szép volt a környezet, kárpótolt minket.
Kiérve az erdőből egy ligetes részen haladtunk. Sok csipkebogyóval és lovakkal. Még egy kis vágtát is bemutatott az egyik csikó, miután áttépte a neki felállított kerítés elemeit.
Mindenki élvezte, de kissé elfáradtunk a végére. Majdnem 15 km volt a táv, plusz a szintemelkedés.
Írta: Alföldy Gábor.
Fotók: Alföldy Gábor és Alföldy Levente.