Beszámoló
Részvétel a Final conference of the European Social Partners in Education Promoting environmental sustainability in school learning, teaching and management project rendezvényen - Brüsszel, 2023. november 14-15.
A rendezvény az Európai Oktatási Munkaadók Szövetsége (EFEE) és az Európai Oktatási Szakszervezeti Bizottság (ETUCE) közös szervezésében valósult meg. A szervezők törekedtek arra, hogy fenntarthatóság alapelveivel összhangban rendezzék meg ezt a zárókonferenciát. A konferencia helyszíne a „La Tricoterie”, egy régi gyárépületben kialakított rendezvényház volt, amely a fenntarthatóságot helyezi a projekt középpontjába: bio- és helyi termékek, ökológiai takarítás, újrahasznosított bútorok, hőszigetelés, napelemek. A szervezők által biztosított szálláshely hasonlóan egy olyan közeli hotel volt, amely azzal hirdeti magát, hogy beruházásokat és erőfeszítéseket tesznek a fenntarthatóság érdekében.
Számos résztvevő volt jelen, különböző európai országokból, oktatásügyi szakemberek különböző országok minisztériumaiból, pedagógusszakszervezetek képviselői, tanárképző intézmények munkatársai, pedagógusok és hálózatfejlesztéssel foglalkozó szerevezek mellett a helyi egyetemi diákság érdeklődő tagjai is megjelentek. Magyarországról Lubinszki Mária a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének docense és jómagam, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete küdötteként vettünk részt.
Először a szervező intézményektől egy rövid áttekintést kaptunk a projekt eddigi két évének eseményeiről, amelyben az egyéni és a társadalmi felelősséget emelték ki. Majd Deidre Hodson, az Európai Bizottság képviselője ismertette beszédében az európai fenntarthatóságot célzó főbb irányvonalakat. Mivel az éghajlatváltozás és a környezetromlás egzisztenciális fenyegetést jelent Európára és a világra nézve, az Európai Zöld Megállapodás modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át az EU-t, és 2050-re az első klímasemleges kontinenssé teszi Európát többet között azzal, hogy 2050-re ne legyen nettó üvegházhatású gázkibocsátás. Ehhez a pedagógustársadalom hozzájárulásaként kiemelte az oktatásban egyrészt az intézményi megközelítés fontosságát. Másrészt, mivel a klímafenyegetés nagyságának hangsúlyozása sok esetben apatikussá teszi a klímaszorongó diákokat, fontos számukra olyan érzelmi készségeket nyújtani, amelyek az esélyre, a reményre teszik a hangsúlyt. Felhívta a figyelmünket több, az EU támogatásával létrejött jó gyakorlatra, amelyek a pedagógusok felkészítését segítik:
- GreenComp (https://joint-research-centre.ec.europa.eu/greencomp-european-sustainability-competence-framework_en),
- EduSTA (https://projects.tuni.fi/edusta/open-digital-badges/),
- TAP-TS (https://tap-ts.eu/mod/page/view.php?id=775),
- Learning for Sustainability (https://wikis.ec.europa.eu/display/EAC/Learning+for+Sustainability)
Ezután a projekt kutatócsoportjának vezetője ismertette annak vázlatát, hogy a kétéves munka és az eddigi szemináriumok eredményeképpen milyen politikai ajánlásokat fogalmaztak meg eddig. Ezeket az ajánlásokat először egy nyilvános kerekasztalbeszélgetésen vitatták meg a projekt tanácsadó csoportjának tagjai. Ezt követően a résztvevők szóltak hozzá, hogy ők mit tartanak a legfontosabbnak a fenntarthatóság iskolai oktatásában. A beszélgetés egy közös vacsora alatt jó hangulatban folytatódott a nap zárásaként.
A második nap belgiumi, ciprusi görög, izlandi, holland és portugál példákat ismertünk meg a fenntarthatóság pedagógiai megközelítéséről. Egyik példa a hollandiai Yuverta iskola, akik bemutatkozó kisfilmet is készítettek arról, hogyan élik meg az iskolában a fenntarthatóságot: https://www.youtube.com/watch?v=qaNN_hE695U. Ezekben mind közös volt, hogy a jövő generációit neveljük kritikusan gondolkodóvá és jó példaként hozták erre a mai generáció önálló kezdeményezését, a Fridays for Future mozgalmat.
Természetesen megjelenik a fenntarthatóságban a fenntartó/munkaadó és az alkalmazott/pedagógus érdekeinek különbözősége is. Hangsúlyozták, hogy nem a tanári munkaterhek növelésével, és nem a diákok elvárt tananyagbeli tudásának egyszerű bővítésével hatékony a fenntarthatóság oktatása. A tanárok számára fontos a képzés és az eszköztár biztosítása és az intézményi megközelítéssel összhangban a meglévő tantárgyakba (mindegyikbe) kell a fenntarthatósággal kapcsolatos tudásanyagot integrálni. Az intézményi megközelítés segíti a jó és megvalósítható példa közvetlen bemutatását a diákoknak és szüleiknek, ami a fenntarthatóság tudatos megélését nyújtja. Előnyös lehet mérhető és összehasonlítható indikátorokat alkalmazni, és azokat a fenntartóknak is bemutatni, így is cselekvésre sarkallni őket.
Mindezek után visszakanyarodtunk az előző nap ismertetett politikai ajánlások vázlatához. Javaslatokat tehettek a résztvevők, mit tartalmazzon még a projekt egyik végső eredményeként megszülető ajánlás. Lehetőség volt a megfogalmazást is véleményezni, hogy az minden résztvevő számára elfogadható, egyértelmű és cselekvésre sarkalló legyen. A javaslatokat a projekt tanácsadó csoportja a következő decemberi ülésén átbeszéli és figyelembeveszi, majd megalkotja a végső politikai javaslat csomagot.